A Parco Natura Viva ma modern állatkert és a veszélyeztetett fajok védelmének fontos központja, amely az idők során a biodiverzitás megőrzésének aktív szereplőjévé vált. A park az alapító, Alberto Avesani építész nagyszerű ötletéből született. Az 1960-as években 1933 óta működő gazdaságának egy részét állatparkká alakította át, ahol a helyi állatvilág egyedeit gyűjtötte össze tenyésztésre és esetleges nyilvános bemutatásra. Ebből a kezdeti elképzelésből adódott a lehetőség cirkuszi állatok ideiglenes befogadására is, majd megszületett egy olyan, látogatók előtt nyitott park gondolata, amely egzotikus és őshonos állatoknak egyaránt otthont ad.
A tervezés 1965-ben kezdődött, az első, mintegy 10 hektáros területet, a mai gyalogosan bejárható állatkerti részt pedig 1969. június 21-én nyitották meg. 1973-ban afrikai emlősöknek és madaraknak szentelt, Safari nevű résszel bővült, amely saját autóval látogatható. 1978-ban újabb területeket alakítottak ki: az Aquaterrariumot, a trópusi üvegházat és a Dinoszauruszok részlegét, ahol Olaszországban először láthattak a látogatók életnagyságú őshüllőmodelleket. 1985-től átfogó fejlesztési program indult, amely máig alapvető állattani, építészeti és irányítási kérdéseket érint.
1969 Parco Zoo del Garda, Aquaterrarium
1973 Szafaripark
1977 Dinoszauruszpark
1978 Trópusi üvegház
1984 Cesare Avesani Zaborra, Avesani építész fia biológusi diplomát szerez, és bekapcsolódik a Parco Zoo del Garda irányításába. Az állatkert neve 1984 és 1985 között fokozatosan „Parco Natura Viva” névre változik.
Az 1990-es években a Parco Natura Viva területe még fele-fele arányban oszlott meg a szafari és a gyalogos állatkerti rész között. Ez azonban nem akadályozta az állatkerti területek fokozatos fejlődését és új fajok érkezését, amely az európai EAZA-hálózattal (European Association of Zoos and Aquaria), valamint az EEP (European Endangered Project) néven ismert programokkal folytatott együttműködés eredménye volt. Az állatkertek szerepe idővel megváltozott: az egzotikus állatok egyszerű bemutatásától eljutottak a fajvédelemben betöltött meghatározó szerepig. A modern állatkertek hasznosságát és szükségességét az 1992-es riói konferencia hivatalosan is meghatározta. Kiemelte a természetes élőhelyen kívüli, ex situ védelem és a természetes élőhelyen történő, in situ védelem összehangolásának jelentőségét a biodiverzitás megőrzésében.
2002 A bárka a park jelképévé válik. Cesare Avesani Zaborra évek óta különleges „Noé bárkájaként” emlegette a parkot, amelynek feladata a kihalással fenyegetett fajok védelme. A bárka a modern állatkertek küldetésének metaforájává vált, 2002-ben pedig hivatalosan is a park logója lett.
2004 Az európai bölény első visszatelepítése. A Parco Natura Viva 2004-ben részt vett a Large Herbivore Foundation European Bison Reintroduction Project programjában. Júniusban a parkban született két nőstényt három másik európai állatkertből származó bölénnyel együtt visszatelepítették a szlovákiai Poloniny Nemzeti Parkba, egy vadon élő populáció közelébe. A következő években a program további együttműködésekkel és szabadon engedésekkel folytatódott.
2009 A Dinoszauruszparkból Extinction Park lesz. „Bolygónk biodiverzitásának folyamatos csökkenését egyre inkább felismerve új megvilágításba került a kihalás fogalma. Nem csupán egy távoli múltbeli jelenségről van szó, hanem jelenkori tényről is. Ebből született az ötlet, hogy a régi Dinoszauruszparkot Extinction Parkká alakítsuk: olyan létesítménnyé, amely a múlt kihalásait az evolúció hosszú történetének állomásaiként, a jelen kihalásait pedig a biodiverzitás védelmének fontosságára figyelmeztetve mutatja be.”
2010 Csökkentették a szafari területét, a gyalogos részt pedig a park területének 70%-ára bővítették, mérsékelve a magánautós látogatást. Így jöttek létre a Sentieri d'Africa, vagyis az Afrikai ösvények. A látogatók először sétálhattak teljes biztonságban vízilovak és orrszarvúk mellett, mintha gyalogos szafarin vennének részt. Az Afrikai ösvények elnyerték a Parksmania Award 2010 díját az év legjobb olasz attrakciójaként. 2010 óta egységes belépőjegy érvényes a parkba, a szafari és a gyalogos rész korábbi elkülönítése helyett.
2010 A park ad otthont az EAZA éves konferenciájának. A Parco Natura Viva európai kapcsolatainak kiteljesedését jelentette, hogy Európa minden részéről érkező kollégákat fogadott: akkoriban mintegy 350 intézmény és 630 küldött találkozott Bussolengóban az EAZA 2010-es éves konferenciáján.
2014 Új logó és új grafikai arculat születik. A háttérben folytatódik a munka a Parco Natura Viva küldetésének megvalósításáért.
2017/2018 A park állatai bekerülnek Joel Sartore National Geographic Photo Ark projektjébe. Az európai bölénytől a görög teknősig az első olaszországi egyedek is részei lesznek a világ biodiverzitását bemutató valódi „fotóbárkának”, amely az eredeti cikk szerint több mint 6000 állatfajt foglal magában. A legismertebb és a kevésbé kedvelt fajokat egyaránt megörökítik, hogy felrázzák a nézők lelkiismeretét, és aktív részvételre ösztönözzék őket a kihalással fenyegetett állatfajok megőrzésében.
Forrás: Agriturismo.life
